A célközönséged építésének és elkötelezésének egy kifinomult módja a tartalommarkeing. Lényeges azonban, hogy miután kidolgoztad az ehhez szükséges stratégiát és készen állsz a megvalósításához, a keresőoptimalizálás egyéb (SEO) részeiről se feledkezz meg. Könnyű belefeledkezni a tartalmak gyártásába és terjesztésébe, de érdemes 15-20 percet szánni az alapvető SEO elemek áttekintésére is, hogy az üzlet számára hozható további forgalom (és érték) lehetősége véletlenül se ússzon el.
Az alábbiakban a legfontosabb “összetevőkről” olvashatsz és arról, hogyan használd fel ezeket (keresőoptimalizálás szempontjából) úgy, hogy a tartalommarketinged tényleg gördülékenyen, a találati pozícióra vonatkozó célkitűzésednek megfelelően alakuljon. Jóllehet a tartalommarketingnek nem feltétlenül a találati pozíció a legfőbb célja, az alapvető on-page SEO pontokra azonban mindenképp érdemes figyelni. Nem túl időigényes és mégis jelentős eredményekhez vezethet a későbbiekben. Kezdjük is akkor az on-page SEO-val.
Oldalcímek (Page title)
Annak ellenére, hogy ez alapvető, nagyon sokan megfeledkeznek az oldalcímek optimalizálásáról.
Amennyiben egyedi HTML- vagy lépcsőzetes stílusalapokkal teljes weboldal-átalakítást végzel, úgy az oldalcímeket manuálisan kell megadnod (hiszen ez esetben nem egy sablon használatáról van szó). (Ezt a technológiát azonban már nagyon ritkán alkalmazzák).
Két fő dolgot kell ilyenkor átgondolni:
- Az oldalcímek a Google találati oldalán és – ha nem használsz open graph címkéket – a közösségi (social) csatornákon is megjelennek. Olyan címet kell tehát kitalálni, ami az emberek figyelmét megragadja és átkattintásra, illetve a tartalom megtekintésére sarkallja őket.
- Ha annak reményében készítesz tartalmat, hogy linkeket szerezz az oldal számára, valószínűleg több kulcsszóra is meg fogsz jelenni a találatok között. Célszerű tehát időt szánni a kulcsszókutatásra és annak alapján optimalizálni az oldalcímet. Ha nincs erre alkalmas, valóban releváns kulcsszavad (amely köré a tartalmadat építhetnéd), használj másodlagos kifejezéseket! Ügyelj azonban arra, hogy ne egy másik oldal által használt kulcsszót célozzál, mert az kulcsszó kannibalizáláshoz vezethet.
Meta description vagy Meta leírások
Bár ami a találati pozíciót illeti, ennek nincs akkora hatása mint egy oldalcímnek, mégis fontos pár percet szánnunk arra, hogy egy, a tartalom lényegét tükröző, pontos és érdeklődést felkeltő meta leírást alkossunk. Ez ugyanis segíthet az átkattintási arány (CTR) növelésében és abban, hogy a közösségi felületeken is megjelenhessen (amennyiben nem adtál meg open graph címkéket).
Képek és szöveg
Az infografika egy igen népszerű példája a szöveget használó képeknek. Sok olyan statikus infografikával lehet találkozni, amelyen rengeteg szöveg szerepel. Azon kívül, hogy az infografikáknak egyébként nem ez volna a lényege, SEO szempontból sem praktikus.
Egy kevéske szöveg természetesen elkerülhetetlen, ha infografikáról van szó, de ha sok szöveget használunk (illetve szeretnénk használni), akkor érdemes átgondolni, hogy használjuk-e egyáltalán.
Ha azon kapod magad tehát, hogy egy sok szöveget tartalmazó statikus képet készítesz, inkább fordíts a dolgon és vedd fontolóra egy sztenderd, képekkel és ikonokkal kiegészített HTML oldal elkészítését. A hosszú tartalom amúgy is célravezetőbb lehet, és a találati helyezések valamint forgalom szempontjából is hatékonyabban optimalizálható, mint egy statikus kép.
Belső linkek
Ez egy másik fontos szempont, amelyről sokan könnyen megfeledkeznek. Két fajta belső linket kell figyelembe venni, amikor tartalom alapú, on-page optimalizálásról beszélünk:
Linkek kulcsfontosságú oldalakra. Feltételezve egy sikeres, tartalomvezérelt linképítést, az oldaladon különböző, weboldalon belüli tartalmakra mutató hivatkozások fognak szerepelni. Ezt a link készletet azonban, ha lehetséges, a kiemelten fontos oldalakra kell koncentrálni. Íme néhány módszer, amellyel ez megoldható:
- Navigációs menü az oldal tetején. Ide tartoznak a fontos kategóriákra mutató hivatkozások. Ügyelj arra, hogy a menü ne szorítsa háttérbe a tartalmat, és a lehető legdiszkrétebb legyen.
- A szöveg tartalmazzon linkeket. Ha nagyméretű szövegblokkok vannak a tartalomban, igyekezz lényeges oldalakra mutató hivatkozásokat is elhelyezni bennük. A legfőbb kritérium itt az, hogy mindez természetesnek hasson, ne helyezzünk el linkeket ott, ahol egyébként nincs értelme.
- Legyen lábléc, amely kulcsfontosságú oldalakra mutató hivatkozásokat (is) tartalmaz. Noha nem bír olyan kiemelkedő hatással, mint az előbb említett, fontosabb pozíciókban szereplő linkek, a lábléc segíthet abban, hogy anélkül jelenítsünk meg főbb oldalakra mutató hivatkozásokat, hogy azzal “a tartalmat veszélyeztetnénk”, elvonnánk arról a figyelmet.
Linkek kulcsfontosságú oldalakról. A kiemelt jelentőségű oldalakról származó linkek sokat segíthetnek azokon az oldalaidon, amelyeken jellemzően nincs sok tartalom, vagy nem részei a fő navigációs menünek. Ezekben az esetekben persze könnyen felmerülhet, hogy a Google korántsem értékeli annyira az ilyen tartalmakat (vagy a rájuk mutató hivatkozásokat), mint amennyire lehetne. Ha egy oldal nincs jól láthatóan hivatkozva (belsőleg), a link készlet (vagy link erő) nem kerül továbbításra, és valószínűsíthetően nem szerepel jól a találatok között. Még ha ez az oldal rengeteg külső hivatkozást is tartalmaz, nem lesz képes továbbadni ezt a linkhalmazt, hacsak nincs egy erős hivatkozási struktúrája.
Kanonikus címkék
Ez a dolog általában magától megoldódik, amennyiben egy megfelelően beállított, jó tartalomkezelő rendszert (CMS) használsz. Probléma adódhat viszont akkor, ha valamilyen egyedi motort használsz. Az még persze nem a világ vége, ha nincsenek kanonikus címkéid, de attól még ellenőrizni kell, hogy valóban nincsenek-e, illetve ha vannak, akkor megfelelően vannak-e használatban, és megfelelő URL-re mutatnak-e.
Íme pár apróság, amire figyelni kell:
- http kontra https
- www. kontra www nélküli URL
- záró perjel kontra záró perjel nélküli URL
Van hogy a Google magától kiszűri az ilyen hibákat és figyelmen kívül hagyja a kanonikus címkéket, de egy gyors ellenőrzés a tartalomfejlesztés során vagy röviddel a tartalom élesítése után, megelőzheti ezeket a problémákat.
Mikroadat
Ha olyan tartalmat mutatsz be, amely valamilyen adatkészletet tartalmaz, érdemes lehet megfontolni egy megfelelő séma-jelölés alkalmazását, mert úgy a keresőmotorok (is) könnyebben megérthetik az oldal kontextusát. Ezután – ha az adatkészletet sikerült értelmezni és az oldalt elég megbízhatónak találta a Google – kiegészítő információk is megjelenhetnek a Google-ben.
Képek
Amennyiben tartalomvezérelt linképítő kampányt indítasz, valószínüleg néhány vizuális elemet (képek, egyedi ikonok) is szerepeltetni fogsz a tartalomban. Ha ezeket nem optimalizálod megfelelően, lassítani fogják az oldaladat.
Alapvetően minden képet tömöríteni kellene, hogy javuljon az oldalbetöltési idő. Ez azért is lényeges mert sokan – főleg ha bloggereket és újságírókat szeretnél elérni – feltehetően mobil telefonról fogják megnyitni az oldaladat és előfordulhat, hogy nem rendelkeznek gyors internetkapcsolattal.
Emellett fontos pár percet szánni arra, hogy elnevezd a fájlokat és optimalizáld a kép alternatív szövegét (alt text), így a Google könnyebben tudja értelmezni a kép tartalmát.
Nyomonkövetés és mérés
A tartalmad sikerét, illetve sikerének mértékét, kötelező figyelemmel kísérni. A sztenderd nyomonkövetés mellett, lehetőséged van – és ajánlott – más csatornákat is integrálni.
Nézzük az alapokat.
Google Analytics/GTM kód. Ez egy klasszikus, amit nem érdemes kihagyni. Nincs is annál rosszabb, mint amikor egy tartalom egyre sikeresebbé válik és te csak ennyit látsz a Google Analytics-ban.
Persze ettől még tudod mérni a bejövő linkeket, de közben jó eséllyel egy jelentős forgalomról is lemaradtál, melyet figyelhettél volna. Lehet, hogy a forgalom egy része átterelődött a főoldaladra és akár leadként vagy ügyfélként konvertált, de ezt már nem tudod kideríteni, ez az adat elveszett.
A tesztelési fázisban történő ellenőrzés mellett van még néhány lehetőség, hogy megnézd, vajon – a tartalmad közzététele után – megfelelően működik-e a Google Analytics.
A legegyszerűbb mód a valós idejű analitika (real-time analytics) megtekintése. Menj (az Analytics-en belül) a “Valós Idő”, majd “Tartalom” fülre és nézd meg, hogy megjelenik-e a cikked. Ha a tartalomhoz nem társul forgalom, menj (a böngésződ egy külön fülén) a tényleges oldalra, ahol a tartalom szerepel. Ekkor látnod kellene, ahogy az Analyticsben megjelenik a tartalom, az alábbihoz hasonlóan:
Egy másik lehetőség a Chrome (vagy egyéb) bővítmények használata – úgy mint a Tag Assistant vagy a GA DeBugger – melyek meg tudják mondani, hogy van-e Google Analytics kód az oldalon vagy nincs.
Remarketing címkék. Ha valamilyen fizetett vagy közösségi kampányt futtatsz, kérned kell a megfelelő csapattól egy ún. remarketing kódot. Ez a kód lehetővé teszi számodra, hogy tartalmad látogatóit egy listába helyezd, és ennek segítségével e látogatókat a későbbiekben könnyebben megcélozd (a display hálózaton vagy a Facebook-on található közösségi hírcsatornákon futó hirdetésekkel).
Íme pár lehetőség a lista felhasználására:
- Korábbi látogatók célzása hirdetésekkel, hogy visszatérjenek a weboldalad valamelyik termék- vagy kategória oldalára – feltéve ha a tartalom össze van kötve ezekkel az oldalakkal.
- Hasonló témát “fogyasztó” emberek célzása hirdetésekkel, a nagyobb forgalom és nagyobb elköteleződés érdekében
Ez nem igényel nagy erőfeszítést és amennyiben rendelkezel követőkóddal, a kivitelezés is egyszerű – különösen ha a címkék telepítéséhez Google Tag Managert használsz.
Social /Közösségi oldalak
Open Graph címkék. Amennyiben népszerű a tartalmad, (jó eséllyel) meg fogják osztani. Ebben az esetben pedig nagyobb eséllyel tudsz további megosztásokat és forgalmat generálni, ha a képet, a címet és a leírást is a közösségi oldalak javaslataihoz igazítod.
Érdemes tehát némi plusz energiát fektetni abba, hogy legyenek a közösségi oldalak ajánlásainak megfeleő képeid, és hogy megfelelő címmel valamint leírással rendelkező, egyedi Open Graph címkéket használj. Ezek hiányában ugyanis a legtöbb közösségi felület az oldalcímet és a meta leírást fogja használni, amely bár nem feltétlenül rossz, de esélyes, hogy a megjelenített tartalom így irányítás nélkül marad.
A CMS-en belül létrehozhatsz Open Graph címkéket, ez pedig lényegesen egyszerűbbé teheti a dolgodat. Ha például WordPressen keresztül teszel közzé valamilyen tartalmat és használsz hozzá Yoast SEO bővítményt, a következő lehetőségeket láthatod a bejegyzésed vagy oldalad alján:
Yoast esetében lehetőség van továbbá – és szintén célszerű – Twitter leírásokat és képeket is beállítani.
Ha a fentiekben vázolt szempontokat és ajánlásokat figyelembe veszed, illetve megfogadod, a tartalommarketinghez kötődő céljaidat is könnyebben fogod tudni megvalósítani.
A cikk a Search Engine Land írása alapján készült.
