Többször is írtunk a hazai webáruházak keresőoptimalizálásáról, és a legjobban bevált gyakorlatokról. A webanalitikát bújva kiderülhet azonban, hogy weblapodra külföldről is érkeznek felhasználók.

Sőt, vannak olyan hazai területek, melyek kifejezetten vonzóak lehetnek más országokból érkezőeknek, például a turizmus, a fogászati-, szépészeti szolgáltatások, de akár egy-egy izgalmasabb termékcsoport is. Arról nem is beszélve, ha épp tervezed, hogy megnyitod egy másik országban is webshopodat.

Amennyiben szolgáltatásoddal nyitnál a külföldi piac felé is, vagy már eleve nemzetközi babérokra törsz, számíts rá, hogy alapos tervezés előtt állsz. Mi ennek az oka?

Bár elsőre egyszerűnek tűnhet a feladat, valójában az oldalak fordítása és az árazási politika komoly tervezési folyamat. Először is meg kell találnod minden nyelvhez azt a szövegírót, aki tökéletesen át tudja ültetni a termékeid tulajdonságait, a szolgáltatásod, céged szellemiségét az adott nyelvre.

Mindemellett igen komoly döntéseket kell hoznod a weblap struktúráját illetően is. A végeredmény többek közt akkor mondható majd sikeresnek, ha a fordítások és az árak minél kevésbé hatnak a preferált országból jövő forgalmadra és minél kisebb károkat okoz a jelenlegi kulcsszó pozícióidban.

Tehát a több nyelvű honlapok elkészítésének legnagyobb nehézsége mindig az architektúra kialakítása. Szükséged lesz arra, hogy megtervezd a struktúrát, és teljesen tisztában legyél azzal, hogy mely tartalom és oldal tartozik az egyes nyelvekhez és országokhoz.

Alkönyvtár vs. aldomain vs. ccTLD

Arra, hogyan alakítsd ki a honlapod struktúráját, megvannak a legjobb gyakorlatok. Bármelyik lehetőséget is választod, eltérő eredmények fognak születni.

Nézzük meg, hogyan vélekednek a kérdésről a nemzetközi szakemberek, és milyen előnyökkel és hátrányokkal lehet számolni az alkönyvtár, aldomain vagy ccTLD megoldás esetében.

ccTLD megoldás

A ccTLD az országok legfelső szintű domain nevét jelenti, angolul Country Code Top Level Domain. Erre példa a .hu, .de, .se, stb.

Ennek leginkább két esetben van értelme. Olyan országokban, ahol nagyon speciálisak a jogszabályok, és az üzleti tevékenység végzéséhez lokális domaint kell igényelni. Erre jó példa Kína, ahol a webhely létesítés külföldieknek egy igen bonyolult jogi procedúra, amit az állam hosszú idő alatt bírál el. Az biztos, hogy ccTLD nélkül nagyon nehéz bekerülni a Baidu indexébe.  

Másrészt olyan nyelveknél van szintén értelme, melyeket csak egyetlen egy országban beszélnek. Pl. skandináv országokban, Magyarországon, stb. Itt gyakorlatilag a ccTLD az adott ország célcsoportját próbálja elérni az ország egyetlen beszélt nyelvén.

Minden egyéb országban, ahol több nyelvet is beszélnek, a ccTLD bonyolult erőfeszítéseket és költségeket emészthet fel. Ilyen példa Svájc, ahol az emberek nagy része a francia, német vagy olasz nyelvet használja. Másrészt a keresők tekinthetik az oldalt a preferált oldaladdal való duplikációnak, mivel tételezzük fel, hogy van már oldalad Németországra, és szeretnél egy német nyelvű oldalt Svájcra is. Ebben az esetben vagy a head részben, vagy pedig a sitemap részben kell jelezned, hogy ezek az oldalak egymás nyelvi alternatívái. Ezt a megoldást használhatod úgyis, ha a domain neved (nem brand), hanem az adott nyelv fő kulcsszavát használja. Vagy akkor is, ha ugyanaz a brand név, de mindig használni szeretnéd az oldal országdomain végződését.

Az implementálás drága és nagy szaktudást is igényel. Azonban még ez sem garancia, hogy a megfelelő felhasználó fogja látni a legfelső szintű tartományt.

Aldomainek használata

A ccTLD kivesézése után lássuk hát az aldomaineket (pl. uk.peldadomain.com). A SEO szakemberek abban egyetértenek, hogy az aldomainek használata nem igazán célszerű mivel sokkal több hátrányt okoznak, mint hasznot. Vegyük hát sorra az előnyöket és hátrányokat.

A legnagyobb pozitívum az aldomainek használatában SEO szempontból, hogy lehetővé teszi a felépítést adott nyelvhez vagy országhoz és így a specifikus célzást is. Külön szeparált IP címeket, vagy külön host szolgáltatást használhatsz aldomainenként.  

Ritkán, de előfordul olyan technikai probléma, hogy színvonalasan, minőségben, biztonságban vagy olyan látogatási szám mellett az adott tartalom almappában való elhelyezése nehézségekbe ütközik. Másik eset, hogy adatbiztonság miatt olyan szigorú a protokoll, hogy nem elég az alkönyvtár használata.

Leginkább akkor ajánljuk a használatát, ha nagyon eltérő a hazai termékcsalád a külfölditől. Ebben az esetben a fődomain marad a saját ország, és aldomainekre lehet tenni a külön országokat. Erre lehet példa, ha fürdőszobai bútorok forgalmazásával foglalkozunk, de a szomszédos országban telített ez a piac és ott inkább kifejezetten gyerekbútorokat szeretnénk forgalmazni. Ilyenkor megfelelő és hasznosabb is az aldomain használata, így nem gyengül a fő oldalunk, a legfőbb hazai termékünk, és az egyetlen kapcsolat a brand lesz.

És akkor jöjjön a fekete leves, vagyis az aldomainek hátránya. Sajnos a Google külön domainnek tekinti ezeket. Vagyis külön kezeli a többi aldomaintől és a gyökérkönyvtártól. Ennek pedig súlyos a következménye keresőoptimalizálási szempontból, mivel az új aldomain nem veszi át a fődomain erejét.

Ha ilyet hozunk létre, bármilyen régóta is üzemeljen oldalunk, olyan, mintha egy teljesen újat építenénk mindenféle SEO előzmény, linkerő nélkül.

Ha mégis ezt a megoldást választjuk, tudni kell, hogy minden egyes esetben újra kell majd kezdeni az új aldomainre vonatkozó  SEO stratégiát.

Alkönyvtárak használata

Végezetül lássuk az alkönyvtár megoldási metódust. Technikailag ez a legegyszerűbb, mivel csak egy almappa feltöltését igényli a webhelyen.

A Google számára értelmezhető az almappák használata és ezek öröklik a brand és gyökér könyvtár értékeit. Ráadásul a Google Analytics és Search Console eszközben is látni fogod a gyökérdomainhez rendelve, és így követheted is a forgalmat.

Hátránya, hogy elveszíthetsz lokális megjelenéseket a keresésekben. Ennek kivédésére megadhatod a forráskód head részében a nyelven kívül az ország lokációját is. illetve a felhasználók elnavigálhatnak a saját nyelvi oldalukról, éppen ezért ennek kivédésére lehetővé tenni számukra a nyelv kiválasztását a menü rendszerben.

Jelen állás szerint a nemzetközi SEO szakemberek legtöbb esetben ezt a megoldást ajánlják, és mi is ezt szoktuk javasolni ügyfeleinknek. Ennél a lehetőségnél – a ccTLD-hez hasonlóan – szintén érdemes a robotokat tájékoztatni, hogy mi a megcélzott nyelv és ország.

Összegzés

Mindent összevetve, költség és technikai szinten az alkönyvtárak használatát javasoljuk, amikor nemzetközi piacra készítenek honlapot.

SEO szempontból ez jár a legkisebb befektetett energiával és ehhez képest a legnagyobb megtérüléssel. Egy alkönyvtár hozza a leggyorsabb rangsorolási eredményeket, ezen kívül számos nagyvállalat is használja. Pl.: Apple, Mercedes-Benz, stb.

Egy dologra még oda kell figyelni, amikor döntesz az alkönyvárak nevéről. Használd vagy a közös ISO szabványt vagy az országkódot, mint /uk, /es.

A cikk a https://www.searchenginejournal.com/subdomain-subdirectory-cctld/226545/ poszt alapján készült.